Hazautazásom kalandos története

Az előző posztban már volt szó a kínai tréningről - ahogy az tervezve volt. Én csak pénteken értesültem a kitörésről, de estére már mire elérkezett az este, a visszautazásom ideje, addigra lezárták a holland légteret úgyhogy már ki sem mentem feleslegesen a repülőtérre sem (a srácok, akik Lufthansával repültek ki kellett hogy menjenek, mert az ő járatukat nem törölték hivatalosan).
Mivel a repülőtársaságokat szinte lehetetlen volt elérni, a szombatunk azzal telt, hogy próbáltunk új járatokat találni a GE belső rendszerével. Összesen kb. 25-en ragadtunk ott, sokan sokféle módon próbálkoztak új jegyet foglalni, alternatív útvonalakat tervezve, de mivel mindenki a világon éppen ezt csinálta, hamarosan elfogytak az Olaszországba, Spanyolországba tartó járatokra is a helyek. Ekkor még Budapest elérhető volt, ezért azt beszéltük meg a főnökünkkel, hogy oda repülünk 6-an (mivel a német és a holland reptérre nem tudtunk visszajutni, illetve volt akinek amúgy az volt a végállomás, mint pl. a korábban említett Gergely), a legjobb opció pedig Moszkván keresztül (Aeroflot légitársaság) vezetett szerdán. Két nap múlva egyébként már májusi időpontokra tudtak csak helyeket foglalni (ld. később), úgyhogy eléggé úgy tűnt, ha ez az esély nem jön össze, elég sokáig ott ragadunk.
Ez csak azért jelentett volna gondot mert a hotelben elvileg csak vasárnapig volt hely, a közelgő EXPO miatt. Természetesen számítottunk arra, hogy ha mi nem tudunk Európába jutni, akkor az onnan érkezők sem ide, szóval talán mégis csak lesz szabad szoba (ez így is volt - de csak hétfőn derült ki). Mindenesetre én 3-szor csekkoltam ki - mindegyik alkalommal azt hittem az lesz az utolsó...

Szóval a jegyünk megvolt, de nem voltunk biztosak abban, hogy kell-e vízum a moszkvai átszállásnál, ezért megpróbáltunk intéztetni egyet a Shanghai-i orosz nagykövetségen hétfőn. Ahogy minden nagykövetség ezek is vérlázító nyitvatartással rendelkeztek, gyakorlatilag lekéstük a nyitvatartási időt hétfőt, és amúgy sem volt kinyomtatott(!) jegyünk, úgyhogy nem segítettek. Legközelebb szerdán mehettünk volna vissza - természetesen az már késő lett volna. Ennek hatására a többiek hétfőn lemondták az utat, viszont én nem akartam, mert közben kevert információkat kaptam arról hogy kell-e vagy sem (mint kiderült nem kellett). Azért a biztonság kedvéért felhívtam a KLM-et és az eredeti pénteki jegyet kicseréltettem a legkorábbi közvetlen Shanghai-Amsterdam járatra, május 5-re tudtak időpontot adni!
Ezután már nem maradt más csak a várakozás.

Közben persze Magyarországot is lezárták, úgyhogy kicsit para volt, de hétfőn és kedden már arról szóltak a hírek, hogy a KLM és a Lufthansa is teszrepüléseket végeznek, úgyhogy bíztató volt a helyzet, hogy szerdára már lehet majd repülni.
Mivel más dolgunk nem volt, hétfőn este elmentünk bulizni egy páran :). Volt ott a pulton álló csajtól rszájunkba töltött tequilától kezdve a fiú-fiú salsa-záson át vízipipázásig mindenféle...

...aminek másnap persze meg is lett az eredménye borzalmas fejfájás képében...:)
Így a kedd gyorsan el is telt, szerdán pedig már újra nyitva volt a légtér, így ki is mentünk a repülőtérre (Andrea, egy angol lány akinek Spanyolországba kellett jutnia, Laura, aki Healthcare-es azt hiszem és Svédországa akart jutni), illetve én aki Budapestre).

A szokásos (2 órával az indulás előtt) időnél korábban érkeztünk a reptérre, de még így is csak a sor legvégére kerültünk. A kiírt felszállási(!) idő pillanatában még bőven ment a becsekkolás. Mivel sokan voltak a reptéren, akik ottragadtak egy korábbi járat törlése miatt (és kaptak prioritást), pont az orrunk előtt zárták le a check-int mondván hogy a gép megtelt(!). Természetesen ezen eléggé kiakadtunk, hiszen nekünk ott volt a jegy a kezünkben, rajta még az ülés is megnevezve. Ráadásul az eredeti jegyünk péntekre illetve szombatra lett volna nekünk is, szóval ez így nagyon nem ok.
Volt ott egy orosz főnöknek látszó figura, akivel ezeket beszéltük, ő volt abban az órában kb. a mindenható. Kis győzködés után kiderült hogy van még két(!) hely, mivel tudjátok milyen úriember vagyok, mondtam a lányoknak, hogy akkor menjenek el, én tudok várni még egy napot (merthogy azt az ígéretet kaptam a fickótól, hogy másnap feltesz egy gépre mindenképp a többi emberrel együtt, akik szintén lemaradtak erről a járatról - kb 10-15 ember).

Itt jön az érdekes rész: Megkérdezte hogy mi a végcélom én meg mondtam, hogy eredetileg Budapest lett volna, de végeredményben nekem Amszterdam-ba kell repülnöm. Ezután valakivel beszélt CB-n, elviharzott, de mondta hogy még maradjanak azok akik lemaradtak és még aznap becsekkolnak a másnapi járatra :D
Azzal jött vissza, hogy még találtak két helyet :), azt hogy ki az a kettő az eredeti jegy napja alapján döntötték el, szóval mégis csak mehettem volna aznap. Nagyon megörültem, mentem is a check-inhez. Ekkor már a kiírt felszállási idő után voltunk kb. egy órával. A pultnál azonban a csaj nem talált engem a gépen, nem tudtam mi a gond, de mivel már ennyire késésben voltak, a fickó kiállított és valaki más ment helyettem. Na persze ettől eléggé kiakadtam, végül amikor már a gép elszállt tudtam kideríteni, hogy mi volt a gond.

Magyarul nem tudom van-e különbség a "booking" és a "reservation" között, szerintem mind a kettőt foglalásnak fordítjuk. Na a különbség az volt, hogy ki van-e fizetve. Nos, az én jegyem csak reservation volt, nem lett kifizetve, ezért automatikusan törlődött, egy-két nap után (kb hétfőn), csakhogy én erről nem tudtam. Így persze nem nagyon volt mit tenni, visszamentem a hotel-be újra bejelentkezni, illetve a GE-hez, hogy ellenőrizzem a leveleimet. Ja, eddigre elment a laptopom képernyője, úgyhogy ezért kellett bemennem, egy projektorra kötöttem és így láttam a képernyőt.
A leveleket ellenőrizve rájöttem, hogy tényleg nem lett kifizetve, mivel a bankkártya, amire terheltük volna (nem a sajátunk, hanem az egyik amerikai szervezőé) hitellimitjét elértük, így nem lett "megvéve" a jegy, csak lefoglalva...
Ez eléggé elkeserített, mert így a május 5-i KLM jegy volt az egyetlen következő esélyem...ezért felhívtam a KLM-et, hogy nem tudnak-e valami korábbit, illetve mivel addigra megindult a légiforgalom már Amszterdam-ba is, kimenjek-e a reptérre, hátha kapok elsőbbséget én is (mivel ugye az eredeti jegyem egy KLM gépre szól, előző péntekre).
Az érdekes az volt, hogy a KLM-es nő azt mondta, náluk az látszik, hogy van holnapra egy Sanghaj-Moszkva-Amszterdam jegyem(!) - másra nem tudok gondolni, minthogy ez az, amit az orosz fickó intézett nekem CB-n keresztül (elkérte a foglalási kódomat, ami ugyanaz volt, mint KLM-es (ezt most kicsit bonyolult elmagyarázni miért, de mindegyik foglalás amiről itt szó van/volt ugyanarra a reservation code-ra ment)) amikor kinn voltam a reptéren. Ez persze csak azért érdekes, mert az eredeti jegy, amit "átrakott" másnapra, nem létezett - hiszen a foglalás törlődött - csak ezt akkor ő még nem tudta, ez csak később derült ki, amikor a gép már elszállt.

Mindenesetre a KLM-es hölgytől elkértem az infókat email-en és még aznap be is check-oltam a weben, másnap reggel pedig az előző napból tanulván már 8-kor kinn voltam a reptéren (a gép 11:40-re volt kiírva). Így természetesen az elsők között sorra kerültem, és be is jelentkeztem gond nélkül. Izgalmas akkor lett kicsit, amikor már a gépen ültem és egyszercsak orosz fickók jöttek és elkezdték néhány utasnak ellenőrizni a beszállókártyáját/jegyét...persze mivel az enyém tulajdonképpen - bár szándékomon kívül - "hamis" volt, próbáltam elrejtőzni egy újság mögé :), miközben a szívem ezerrel vert. Csak akkor nyugodtam meg, amikor elindult a gép a kifutó felé.
Az út kb. olyan hosszú volt - 10 óra - mint odafelé, mert bár Moszkva közelebb volt, mint Amszterdam a Föld forgása miatt (legalábbis mást nem tudtam kilogikázni) a nyugatra tartó járatok mindig hosszabb ideig repülnek mint a keletre tartók. Mivel persze Sanghajban késve szálltunk fel, az átszállás Moszkvában elég parásra sikeredett. Volt egy útlevél ellenőrzés a tranzitban is, és nem voltak nagyon a helyzet magaslatán az oroszok, mert egy gépnyi utast nem tudtak hatékonyan és gyorsan átjuttatni az ellenőrzésen. Nem is volt olyan sor, amiket már megszokhatott mindenki, aki reptéren jár, hanem egy óriási tülekedés alakult ki az egyetlen működő ellenőrzőpont körül...

Mindenesetre átjutottam és még a gépet is elértem (érdekes módon ez pontban akkor indult, amikorra ki volt írva), még helyem is több volt - konrétan a mellettem lévő két ülésen senki nem ült, úgyhogy végig is dőltem rajta egy alvás erejéig - hát nem volt túl kényelmes amúgy. Azért még landolás előtt felkeltem, hogy ezeket a képeket elkészítsem az éjszakai Hollandiáról:

Higyjétek el, élőben valami lenyűgöző volt...Amszterdamból már csak egy sima vonatozás várt rám Arnhem-ig, ahol több mint 24 óra után (reggel 6kor keltem, plusz ugye az a 6 óra időeltolódás), jóleső érzéssel bújtam ágyba, hogy végre visszatértem :D